csak egy kicsit keseregve
hogy miért van az hogy kevés dolgot kérek, mégis le van szarva
hogy szeretnék elmenni valahova én is, egyrészt dolgozni másrészt paso koncertre
aztán ehhez képest lófasz, inkább rohadhatok a fővárosban, ráadásul olyan kollégával beosztva, akivel éppen csak nem lőpárbajban
és exnyúl, miután megígérte, hogy szerez nekem is beugrót, aztán meg meglepetten pislog, hogy jé, te is akartál
és hogy nem lesz az rossz
hát biztos csak a front meg ilyesmik miatt
de azért most erősen pityergős
szóval lófasz, csak hogy így ismételjem a felvetést
meg hogy sose bízzatok senkiben
és egyáltalán. a fellendülés mindig csak átmeneti.