a balatone fesztiválról a következő szakkifejezéseket szeretném megosztani
 

pozitív hozadék
végtelen nejlon
vaddisznajok
profit
sávos árpád
kispál, a sztár
unikum
csalitos
csalafáló matulabácsi
meg ilyesmik

más: szürreális hétvégém csütörtökön kezdődött a crbnfls fellépésével, ahol egyrészt nagyterpeszben, előrehajolva fogyasztottam a mézeságyasmeggyet, majd hazafelé pistirendőr szét akarta lőni nekem a combinót. nem engedtem neki. pénteken kajafáskodás pason, kitérő anotherdayre, találgatása annak, hogy mi van eszterrel (kábé no válasz, azóta sem, én már semmit sem értek), kocsmaturné a szavanna ivóban goofyval, budaibohémban onedin kapitánnyal és a pvc-libazsírral, majd továbbállás az aranyosba. le a pékekkel és tiestoval, éljen tony soprano, aki egyrészt elment vagánynak (csók a családnak), másrészt elhagyta a szatyrát. a pultos röhögött, amikor ordítottam robival, így hazamentünk.

szombaton át anyuékhoz, miután majdnem elájultam a fájdalomtól. az ebéd isteni volt, utána szunya, vissza kettő padlógáz, rendrakás, ruha-beáztatás. páréba el, különféle italok bősz fogyasztása, tűzvész pusztít ausztriában, fellökött a kétméteres matróz, akinek a gallérját markolva üvöltöttem az arcába, majd roptuk, igen sokáig. éljen az ünnepelt transzformer, a lavizindíeeeer, a 907-es busz és a törley. a másnapi eszmélkedés pedig a legfinomabban kifejezve is csodálatos volt - mosolygós nyugalom, kávé, croissant, izmok jóleső húzódása, levegőben lógó izék.

vasárnap kései ebéd székesfehérváron, calapp, siri és a szépenalvó. maszkimálisan pozitívan álltam mindenhez - egy darabig. aztán viszont már betalált minden, még a kedvességgel álcázott megjegyzések is, és örökre bemorcosodtam. vonatút hazafele a kendőmön, mert A TIRPÁK UTASOK BASZTAK LEVENNI A LÁBUKAT, PAKKJUKAT, LAPTOPOT AZ ÜLŐHELYEKRŐL, majd bevásárlás a szittya zöldségesnél, és haza, végre, noha egyedül.

hát, egyelőre várakozó állásponton.