mintha janikovszky éva írta volna annak idején az egyik kedvelt karakteremről - megvan, burián ágnesről az aranyesőben -, hogy olyanok az ő gondjai, mint a jégtáblák, folyton maguk alá nyomják a másikat. vagy valami ilyesmi. a lényeg, hogy a nagyobb bajok szinte el is takarják a…
mert még a végén megadatik. szűkölő körökbe csavarodom, nézem a távolodó vonatot, és teli torokból, üres mellkassal zeng a jajveszék, jó visszhangosan.megyek is hajat mosni, mert 23 év alatt ez a konfliktuskezelési mód jött be egyedül, úgy-ahogy.